Konferencia a tudásközpontú társadalomról

Helyszín: 
Budapesti képzések

A konferenciát Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára nyitotta meg, beszédében elmondta: az információs társadalom lényege, hogy a kommunikáció a társadalom minden tagja között teljesen szabadon valósulhat meg, hogy az információcsere fölött nincs felülről érkező kontroll. Ennek a folyamatnak a révén, a folyamatosan bővülő tudásmennyiség jön létre, mely a történelemben minden eddiginél tartósabb médium, az Internet révén terjed. Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatékonysága, eredményessége azon múlik, mennyire vagyunk sikeresek ebben az átmenetben. Az információs társadalomban sokkal könnyebben valósulhat meg az esélyegyenlőség elve, a hatalomgyakorlás pedig mindenki számára átlátható lesz. Lehetőség nyílik a nemzeti identitás újragondolására is: az Internet révén immár nem vagyunk rákényszerítve arra, hogy határokban gondolkodjunk.


A rendezvény első előadójaként Medgyessy Péter miniszterelnök elmondta, hisz abban, hogy a politika és a tudomány célja alapvetően közös: az ország versenyképességének növelése. Éppen ezért érdemes a tudomány művelőinek és a politikusoknak partneri viszonyban gondolkodnia.
Magyarországnak alapvető érdeke, hogy termelése, gazdasága a tudásalapú társadalom elveinek megfelelően a magas hozzáadott értéken alapuljon. Ennek megvalósításához azonban sokat kell még tenni: szükség van az oktatási rendszer korszerűsítésére, alkalmazkodóképességének növelésére. Elengedhetetlen a felnőttoktatás kiterjesztése, az élethosszig tartó tanulás általánossá tétele. Utóbbit azonban nem lehet az emberekre erőltetni: ez csak akkor válik valósággá, ha a tanulás iránti igény az emberek belső kényszerévé válik.
A kormány ehhez csak a feltételeket teremti meg, de ez elengedhetetlen kötelessége, hiszen az egyre változó világban a boldogulásnak nincs más lehetősége. Ennek révén juthat az ország alkalmazkodóképes, "tanulni megtanult" munkaerőhöz, mely versenyképessé teszi a világgazdaságban. Az ország uniós csatlakozása akkor lesz sikeres, ha mi is hozzáadunk valamit Európához. Magyarország nem gazdag nyersanyagokban, erőforrásokban, így ez a plusz csakis a tudás lehet. Szükséges, hogy a tudás megszerzésekor az esélyegyenlőség elve érvényesüljön.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy több vállalat is felszámolta magyarországi beruházásait, megfogalmazása szerint ezen nem kell csodálkozni. Ehelyett fel kell ismerni, hogy paradigmaváltásra van szükség: a termelésbe olyan magas szintű tudást kell beépíteni, ami az ez iránt érdeklődő befektetőket vonzza.

"A tudománypolitika, mint a XXI. századi nemzetstratégia zászlóshajója" címmel Gulyás Balázs akadémikus tartotta meg a rendezvény második előadását. Az akadémikus hangsúlyozta, a jó tudománypolitika a gazdasági élet és a társadalmi átalakulások motorja. Külföldi példákra - Írországra és Finnországra - hivatkozva elmondta, azok az államok számíthatnak jó gazdasági eredményekre, amelyek felismerik az intenzív humánerőforrás-fejlesztés elengedhetetlen voltát.
Magyarországon, miközben évek óta folyamatosan nő a nemzeti össztermék, a GDP, addig a kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások aránya folyamatosan csökkent. Ez olyan tendencia, amit mindenképpen meg kell fordítani, ha az ország meg akarja őrizni, illetve növelni gazdasági versenyképességét. Ez egy elodázhatatlan feladat.

Harmadik hozzászólóként Magyar Bálint oktatási miniszter beszélt az Oktatási Minisztérium (OM) előtt álló feladatokról.
A miniszter az előtte szólókhoz hasonlóan hangsúlyozta, az innováció, a kutatás-fejlesztés fejlesztése elodázhatatlan feladat. Az államnak feladata, hogy a gazdasági élet szereplőit ösztönözze a K+F beruházásokra; ugyanakkor gondoskodni kell a tudományos és a gazdasági életnek a jelenleginél sokkal szorosabb összefonódásáról is.

Mindebben természetesen rendkívül fontos szereppel bír az oktatási rendszer. Magyarországon jelenleg is vannak pozitív tendenciák: nő a felsőoktatásban részt vevők aránya, az utóbbi években 50000 fővel nőtt a közép- és csúcstechnológiai területeken foglalkoztatottak száma. Ugyanakkor nagyon kevés a vállalati kutatás Magyarországon - az uniós átlaghoz képest alacsony K+F-kiadások aránya elsősorban erre vezethető vissza. Fokozni kell az alkalmazott kutatások intenzitását. (A nemrég lezárult 5. uniós keretprogramban Magyarország így is 611 projektben vett részt, a projektek résztvevői erős nemzetközi kapcsolatokat alakítottak ki.) A kormány jelenleg is nyújt adókedvezményt a vállalati K+F beruházásokra.

A kormány 2003-as elképzelései között szerepel egy K+F törvény megalkotása is, mely összefogja a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos forrásokat, törvényi ösztönzőket. Szintén 2003-ban szeretnének létrehozni egy K+F alapot is, melynek révén tervezhetővé és hatékonnyá tehetők lennének a kutatás-fejlesztésre fordított pénzek.
Szükség lenne egy K+F tanácsadó és szolgáltató irodára is, mely a most elindult 6. keretprogrammal kapcsolatban nyújtana segítséget a pályázóknak. A minisztérium természetesen a Nemzeti Fejlesztési Terv írásában is kiveszi részét: a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programon kívül a Gazdasági-versenyképesség és a Regionális Operatív Program érinti a minisztérium területét; az előbbiben a kutatás-fejlesztés kapta a legnagyobb prioritást, míg az utóbbiban a tudásközpontok kialakítására, regionális szakképzési programok megvalósítására juthatnak uniós pénzek.

Szintén a kutatás-fejlesztés magyarországi állapotáról tartott előadást Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.
Az EU célul tűzte ki, hogy 2010-ig a GDP 1,9%-ról 3%-ra növeli a kutatás-fejlesztésre fordított támogatását. Magyarországon ez az arány jelenleg 1,1%, és bár a kutatóhelyek száma nőtt, a K+F-területen dolgozók száma csökkent.
Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy azok közül a vállalatok közül, melyek kutatás-fejlesztéssel foglalkoznak, egy sem települt ki Magyarországról.
Örvendetes az is, hogy bár jelenleg a kutatóink 30%-a külföldön tartózkodik, egyre többen jelzik hazatérési szándékukat, illetve térnek haza. Ezek az eredmények valószínűleg annak köszönhetők, hogy Magyarország a rendelkezésre álló pénzügyi keretekhez képest nemzetközi összehasonlításban igen hatékony a kutatás-fejlesztésben, vagy például az itt előállított publikációk számában.

Mindenképpen elgondolkodtató azonban, hogy a K+F területen dolgozók 60%-a Budapesten dolgozik: ezen kívül csak a nagy vidéki egyetemeken található jelentős kutatói réteg; Tolna megyében ugyanakkor mindössze tizenketten vannak, akik ezen a területen dolgoznak. Ez a nagyon egyenetlen elosztás semmiképpen sem szerencsés, itt mindenképpen szükség lenne a vidéki tudásközpontok megerősödésére, intenzívebb regionális tevékenységére.

A szünet előtt Medgyessy Péter reagált az elhangzottakra. Határozott ígéretet tett a Kutatás-fejlesztési Alap létrehozására a 2004-es költségvetésben. Elismerte, hogy szükség van az ipari szféra fokozottabb ösztönzésére, ám hozzátette azt is: a kutatás nekik is "jól felfogott érdekük". A miniszterelnök ugyancsak támogatta az elhangzott előadásokban felvetődött tudománypolitikai kabinet létrehozását, melynek elnöke - mintegy szimbolikus gesztusként - a miniszterelnök lenne. Ugyanakkor javasolta azt is, hogy ehhez a konferenciához hasonló rendezvényeket tartsanak minden fél évben - így a téma is nagyobb nyilvánosságot kaphatna, illetve az érintettek is áttekinthetnék, ellenőrizhetnék az elért eredményeket.

Hasonló hangvételben beszélt Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter is. Előadásában elsősorban az élethosszig tartó tanulás fontosságát emelte ki. Sajnos ma a tudás társadalmi presztízse nem megfelelő; nem tudatosodik az emberekben, hogy a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényeknek csak folyamatos képzéssel, illetve átképzéssel lehet megfelelni. Pedig Magyarország lemaradása a foglalkoztatás arányában is igen nagy: az unió az évtized végére a 70%-os foglalkoztatási arányt tűzte ki célul: Magyarországon ez a mutató ma 56% körül van. Így az egy foglalkoztatottra eső terhek igen magasak.
Összehangolt folyamatra van hát szükség, melynek révén, a foglalkoztatás növekedésével az egy főre jutó terhek csökkennek, több teret hagyva így az élethosszig tartó tanulás megvalósulásának. (Jelenleg 200-300 ezren vesznek részt a felnőttképzésben: ezt a számot a háromszorosára kellene növelni.)
A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztő Operatív Programjában 170 milliárd forint lett ezen célok megvalósítására elkülönítve.

Kiss Péter után Káli Sándor, Miskolc polgármestere foglalta össze röviden a város információs társadalom megvalósítása terén elért eredményeit, valamint a közeljövőre vonatkozó terveit: többször is hangsúlyozva a Miskolci Egyetem, a régió tudásközpontjának szerepét.

Ezután Lepsényi István, a Knorr-Brense vezérigazgatója beszélt a vállalati K+F fejlesztések problémáiról, a délelőtti előadások témáját gyakorlati szemszögből bemutatva.

A rendezvény utolsó előadója Chikán Attila, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem rektora volt, aki a magyar oktatásügy problémáiról szólt. Chikán Attila is elmondta, a tudásalapú társadalom megvalósításának elengedhetetlen feltétele a társadalom tagjainak innovatív alkalmazkodási képessége az új helyzetekhez. Mindehhez természetesen megfelelő technikai feltételek is szükségesek, ám mindez nem elégséges megfelelő oktatási rendszer nélkül. Sajnos az utóbbi 10 évben nem történtek meg azok az elkerülhetetlen lépések, melyekre szükség lett volna. Szomorú tény, hogy a magyar oktatás gyakorlatilag mindenféle statisztikai mutató szerint a világ utolsó harmadában van. Ahhoz, hogy az élvonalba kerülhessen, az oktatásra fordított kiadások megduplázásra lenne szükség.

Az oktatás a legkülönbözőbb célokat szolgálhat: ezen célok egyensúlyára kell törekedni. A tömegoktatás széles körű ismereteket nyújt; az elmélyült szakismereteket a szakképzés, a kreatív fejlesztési ismereteket az elitképzés segítségével lehet megvalósítani, míg a társadalmi fejlődés irányának meghatározását az értelmiségiképzés alapozza meg. Sajnos Magyarországon mára szinte abszolút túlsúlyba került a tömegképzés, szinte teljesen elsorvasztva az amúgy ugyancsak kulcsfontosságú elitképzést. Éppen ezért átfogó változásokra lenne szükség, mely magában foglalja a tudás társadalmi beágyazottságának növelését, a tartalomfejlesztést (vagyis a tananyagok folyamatos átdolgozását), új oktatási formák (pl. a távoktatás) megerősítését.
Szintén nagyon fontos az intézményfejlesztés területe is: Chikán Attila itt külön kitért a felsőoktatási integrációra, melynek megvalósítása során csak anyagi szempontokat vettek figyelembe, a szakmai háttér teljes mellőzésével. Mindenképpen szükség lenne az intézményi menedzsment és az oktatási, kutatási feladatok szétválasztására is. Valóban elengedhetetlen az üzleti élet bevonása a felsőoktatásba, ám ehhez ismét csak szükség lenne egy átfogó intézményfejlesztési koncepcióra.

A rendezvényt lezáró beszédében Csepeli György hangsúlyozta, Magyarországon ma igen megosztott a társadalom az információhoz, a tudáshoz való hozzáférés esélyének tekintetében. A jó helyzetben levők közös felelőssége, hogy a hátrányos helyzetben levőknek is esélyük legyen a felzárkózásra, hogy ők is részesülhessenek a tudásalapú társadalom előnyeiből.

(forrás: Educatio Press)



Szűrés

Legkeresettebb tanfolyamok

Mérlegképes könyvelő államháztartási szakon
Az oktatás díja: 98.000 Ft/fő Továbbtanulási lehetőség: - Pénzügyi és számviteli szakellenőr - Okleveles...
Az Európai Unió adórendszere II. - szaktanfolyam Párizsban
A tanfolyam keretében tartandó előadásokat neves külföldi előadók tartják. Ezek angol nyelven folynak, amelynek...
Hiller István: bevonja a törvényelőkészítésbe a kormány a határon túli
"Az elvi kérdéseket már rögtön az első találkozón tisztáztuk, most annak konkrét részleteit tekintettük át, hogy miként...
Shakespeare Színművészeti Akadémia
Elméleti tárgyak: színház és drámatörténet, dramaturgia, művelődéstörténet, jelmez- és viselettörténet, esztétika.A...
OKJ-s targonca vezető tanfolyamok
2008. augusztus 28-tól ismét indulnak az alábbi OKJ-s tanfolyamaink, részletfizetéssel!TARGONCAVEZETŐ,NEHÉZGÉPKEZELŐ,...
Targonca és nehézgépkezelő OKJ-s képzés
telefon: 0630-2687480, vagy A utasz-bt@freemail.hu, valamint a www.utasztbt.uw.hu-n.
Rendezvényszervező - esküvőszervező tanfolyam
Egy sikeres rendezvény lebonylítása nem is olyan egyszerű feladat. Vegyünk csak például egy esküvőt! Mennyi sok...
Kutya kozmetikus képzés
A 4TAPPANCS által képviselt, korszerű elmélet és gyakorlat alapjait felhasználó KUTYAkozmetikus képzés indul, az ÚJ OKJ...
EU-s hegesztő tanfolyamok
A minősítő tanfolyamok 1 hetesek, elméleti és gyakorlati képzésből állnak. A tanfolyam minden nap reggel 7 órakor...
Jelnyelvi tanfolyamok
Jelnyelvi tanfolyamok Kedves jelnyelvet tanulók, jelnyelv iránt érdeklődők, jelnyelvet oktatók! Közös...

Belépés

szótár

 
A Tanfolyamok.Net oldal Magyarország egyik legnépszerűbb független tanfolyamkereső oldala, ahol földrajzi és tematikus bontásban kereshetők a különböző tanfolyamok és képzések. Függetlenségünk garancia arra, hogy mindig a legjobb, leginkább megfelelő tanfolyamokat ajánljuk kedves látogatóinknak. Mivel a tanfolyamokat nem mi szervezzük, pusztán megjelenítjük partnereink hirdetéseit csak azok a tanfolyamok kerülnek kiemelésre, amelyeket látogatóink arra érdemesnek találnak. Sőt: mivel minden egyes képzéshez vélemény, megjegyzés fűzhatő, ezért a tanfolyamok sorrendját a látogatók befolyásolják.
Kiadja:Eduwork.hu Kft.
Nézze meg partnereink oldalait is, ahol például érdekes és izgalmas játékokkal ütheti el idejét vagy amennyiben szépülni megújítani szeretné külsejét keresse fel a Szépségkozmetika: kozmetika, szépségszalon oldalát, ahol nem csak kozmetikus képzéseket talál, hanem olyan kezeléseket is igénybe vehet, mint a mezoterápia vagy éppen a mikrodermabrázió amely kezelésekkel testét és arcát egyaránt megújíthatja.